Főoldal >  Legénd > 

Legéndi falukutatási projektismertető

2010-09-22 08:18
kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

A „Közös múltunk – történelmi áttekintés“ c. projekt keretében megvalósult társadalomtudományi terepkutatás 2010. május 20. és szeptember 30. között zajlott a magyarországi Legénd községben. A kutatás négy részből állt:
 
I. A statisztikai adatgyűjtés, külső szakértőkkel egyeztetett szempontok szerinti kérdőíves feldolgozás a falu lakóinak nyelvismeretéről, nyelvhasználatáról és nyelvvesztéséről.
A munkához kétféle kérdőívet használtunk: 1. az 50 éven felüli személyek nyelvhasználatáról készült kérdőív, melyet 30 helybeli származású, szlovák eredetű, és 16 cigány származású személyre töltöttünk ki, feltárja a nyelvhasználat változását a 20. században, illetve feltárja a változások összefüggését a nemzetiség, a vallás a közéleti szerep és a származás tekintetében. A kérdezettel töltettük ki az ún. nyelvvesztési családfát, mely alkalmas annak felmérésére, hogy a kérdezett hányad fokig képes visszaemlékezni felmenői nyelvtudására, illetőleg alkalmas a nyelvhasználat változásainak, összefüggéseinek vizsgálatára.

(A kérdőíves felvétel azért terjed ki kizárólag az 50 éven felüli népességre, mivel Legénd esetében az ennél fiatalabb kohorszok esetében már teljesnek mondható a szlovák/cigány nyelv elvesztése. A cigányság esetében ugyanakkor e korhatást nem vettük szigorúan, mivel – a korai elhalálozás miatt – rendkívül gyér az ezen életkor fölötti lakosság.) 2. A másik felmérési ívet, mely szintén az 50 éven felüli népességre vonatkozott, a teljes lakosságra kitöltöttük (197 fő) és táblázatba rendeztük. Legénd község a 20. század végére szinte teljes egészében elmagyarosodott. Munkánkkal azt kívántuk adatolni, hogy a szlovák és a cigány népesség elmagyarosodása mikor, hogyan zajlott. Fő megállapításunk, hogy a szlovák nyelv elvesztése drasztikus módon az 1960-as években, főként az 1945 után született korosztályokban játszódott le. A vegyes etnicitású katolikusoknál már előbb elterjedt, az evangélikusoknál lassabban. Mindkét felekezet esetében az alábbi okok látszanak meghatározónak: az endogámia fokozatos megszűnése a világháborút követően, a falu „kinyílása”, a más településen (városban) való munkavállalás, a szlovák oktatás megszűnése, az istentiszteletek, szentmisék nyelvének a magyarra korlátozódása.
 
II. A tárgyi örökség feltárása és gyűjtése, illetve digitális formában történő rögzítése.
Az általunk létrehozott munkacsoport lényegében házról házra járva próbálta feltárni, begyűjteni a tárgyi, írásos és fotóörökséget. Munkánk az utóbbi két esetben hozott jelentős eredményt, erről tanúskodik a több száz begyűjtött fotó, melyet digitalizáltunk.
 
III. A kutatás eredményeit bemutató kiállítás rendezése.
A külső szakértőkkel és a ragyolci kutatás vezetőjével egyeztetve, 2010. szeptember 9–10-én kiállításon mutattuk be a mikrokörnyezeti kutatás, különösen a gyűjtés eredményeit.
 
IV. Interjúk készítése a kiválasztott legéndi polgárokkal.
Egyeztetve a külső szakértővel, illetve a ragyolci kutatás vezetőjével, három prioritást tűztünk ki az interjúkészítéskor: 1. A nyelvhasználat és a nyelvváltás, -vesztés folyamatának bemutatása, 2. a társadalmi szegregáció jellemzőinek feltárása, 3. a cigányság életének, múltjának, társadalmi beágyazottságának vizsgálata.

 

A falukutatás részletes eredményeiről az alábbi linkre kattintva tájékozódhat.