SZLOVÁK LEVÉLTÁRAK IRATAI

kisebb betű nagyobb betű

 

Honlapunk alábbi menüpontjában NOVÁK VERONIKA: A szlovákiai levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig és 1938–1945 között. 1. kötet (Szlovák Nemzeti Levéltár, Selmecbánya Állami Központi Bányalevéltár, Biccsei Állami Levéltár és fióklevéltárai, Nyitrai Állami Levéltár és fióklevéltárai, Pozsonyi Állami Levéltár és fióklevéltárai, Pozsonyi Fővárosi Levéltár.) című munkáját adjuk közre a, amelyet nyomtatott formában Budapest Főváros Levéltára jelentetett meg 2004 -ben. A szöveges tartalmak szerzője Novák Veronika.

A Besztercebányai Állami Levéltár és fióklevéltárai fondjegyzékeit, amelyek nyomtatásban ez idáig nem jelentek meg, ugyancsak Novák Veronika állította össze.

 

Útmutató a szlovákiai levéltárak magyar provenienciájú fondjainak és állagainak jegyzékéhez

 

A szlovák levéltárakban őrzött levéltári anyagról ezidáig nem készült átfogó magyar nyelvű levéltári ismertetés. Jelen fondjegyzék
1) közli valamennyi 1918–1920 (1922) előtti és 1938–1945 közötti (magyar) provenienciájú, a szlovák állami levéltárakban őrzött iratanyag megnevezését, terjedelmét, évkörét;
2) az iratanyagot az őrző intézmények rendjében ismerteti;
3) az iratanyagot a szlovák fondszerkezet rendjébe illesztve közli.
4) Célja, hogy legalább fondszinten összegezze valamennyi iratanyagot, feltüntesse, hogy rendelkezik-e levéltári segédlettel („levéltári leltár” vagy „katalógus”), ahol erre lehetőség nyílik a fond szint alatt is ismerteti az anyagot, illetve hogy milyen vonatkozásokat találhatunk azokban (személyek, helynevek), továbbá az anyakönyvi anyagról is rendkívül alapos (repertórium szintű) tájékoztatást nyújt.
    A szlovákiai állami levéltárakban található fondokról és állagokról szóló tájékoztató két részben jelenik meg. Az elsőben a két központi szintű levéltár, valamint a Szlovákia nyugati részén található állami levéltárak fondjait ismertetjük. Az egyes levéltárakról, a levéltári dokumentumokról szóló fond, állag avagy tétel szintű ismertetés elé a levéltárat bemutató általános adatok kerültek. A levéltár címénél feltüntettük az elektronikus postacímet is. A cím után a kutatószolgálat nyitvatartási idejéről tájékoztatjuk az érdeklődőket, majd pedig a levéltár fejlődését, történetének néhány jelentősebb, meghatározó mozzanatát ismertetjük. Az általános ismertetésnél nem törekedtünk a levéltári segédletek ismertetésére, ezeket csak az egyes fondok megnevezése után jeleztük.
    A szlovák fondnevek magyarra fordításánál ragaszkodtunk az intézmények korabeli magyar névhasználatához. A rendelkezésre álló anyag nem minden esetben adott azonos mélységű információkat. Ezért előfordul, hogy a fondok nincsenek lebontva állagokra, sorozatokra a fondjegyzékben. A fondok leírásánál ragaszkodtunk az illető levéltár által rögzített rendezési szinthez. Az érdeklődő így a levéltári fondok feldolgozottságát is megismeri, ami segítheti a szlovák nyelven készült segédletben történő tájékozódását.
    Fontosnak tartottuk, hogy az egyházi anyakönyvek pontos elhelyezését is feltüntessük. Csehszlovákiában 1949-ben törvénnyel államosították az egyházi anyakönyveket, így az eredeti felekezeti anyakönyvek 1895-ig állami levéltárakba kerültek, viszont az 1895 utáni állami anyakönyvek jelenleg is a helyi vagy a körzeti anyakönyvi hivatalnál találhatók. A közölt anyakönyvi jegyzékeknél használt római számok és betűjelek feloldása a következő: I. Az anyaegyház és az ahhoz tartozó fiókegyház(ak); II. Az anyakönyvek fajtái: A/ Kereszteltek, B/ Házasulók, C/ Halottak; III. Mutatók: A/ Kereszteltek, B/ Házasulók, C/ Halottak; IV. Megjegyzések.
    A fond- és állagjegyzékben szereplő helyneveket az 1918 évhez legközelebb eső 1913-as magyar helységnévtárban feltüntetett alakban szerepeltetjük.